home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9404
/
NETROOM.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-26
|
34KB
|
619 lines
@VNetroom 3.02@N
@VElefánt a számítógépben@N
Az ismert blôd vicc szerint egy elefántot két mozdulattal
lehet betenni a hûtôszekrénybe. Egy: kinyitom a hûtôt,
kettô: beteszem az elefántot. A DOS-os memóriamenedzser
programok (memóriakezelôk) ismertetôi hasonló
egyszerûséggel kecsegtetik a vevôt: beteszi a gépbe az
install lemezt, majd elindítja a telepítô programot. A
gyanútlan felhasználó -- miután végigcsinálta ezt a nem túl
megerôltetô feladatot -- jogos elégedettséggel dôlhet hátra
karosszékében: soha nem látott méretû DOS-memória
terpeszkedik a számítógépében.
A hidegzuhany, lehet, hogy csak harmadnap következik: a
szövegszerkesztô nem hajlandó megnyitni egy már létezô
dokumentumot, az ifjabb generáció dédelgetett lövöldözôs
játéka lila help-ikonokkal bombázza az aznapi tanulás után
boldogan gyilkolászni vágyók szürkeállományát. Néhány újabb
sikertelen próbálkozás, és egy-két álmatlan éji óra után
már mindenki egy nagy mûszaki gondolkodó nevét kezdi el
emlegetni. Sajnos az ezt követô ismételt sikertelen
kísérletek után már feldereng egy másik axióma is: Murphy
optimista volt.
Egy szó mint száz, a számítógépben elszabadult a pokol!
Tán valami rág a gépben!? A víruskeresôk nem találnak
semmit, ha ugyan hajlandó némelyik elindulni a megbolondult
számítógépen. Sötét megérzés kezd megfoganni a már amúgy is
kétségbeesett felhasználóban: a számítógép bedöglött -- s a
garancia egy hete lejárt! A sebtében lefuttatott
diagnosztikai programok még rejtélyesebbé teszik a dolgot:
a drága pénzen vett VGA-kártya helyén valami más van! A
BIOS sem a megszokott AMI, és ami van, az is csak 4 Kbyte!
A Landmark Speed Test pedig 3--4%-kal kisebb sebességet mér
a megszokottnál.
@VAlapozás@N
Mielôtt a rémdráma újabb felvonásokkal folytatódna, az
Olvasó valószínûleg már tudja, ki a tettes: a helytelenül
telepített memóriakezelô. Ezeknek az -- egyébként igen jó
minôségû -- programoknak a reklámjai rendre el szokták
felejteni a figyelmeztetést: A PROGRAM TELEPîTÉSE
FELTÉTELEZI A GÉP MÿKÖDÉSÉNEK ALAPVETï ISMERETÉT! Jómagam
is eltöltöttem vagy két estét a Helix Software Netroom 3.02
termékének életre keltésével. Ennek, s késôbbi
használatának során szerzett tapasztalataimat szeretném
megosztani most az Olvasóval.
Elôzetesen, a telepítés lépéseinek bemutatása elôtt tegyünk
egy kitérôt a már emlegetett alapismeretek irányába! A
memóriakezelô programok használatához leginkább a gép
memóriakiosztásának az ismerete szükséges -- lássuk tehát
ezt!
Legegyszerûbb talán az IBM-kompatibilis gépek történetén
végighaladva kipletykálni a különbözô memóriafajták
mibenlétét. A homályba veszô történet a nyolcvanas évek
legelején kezdôdött, az IBM PC megjelenésével. Az IBM elsô
asztali gépébe Intel 8088 típusú mikroprocesszor került. Ez
a chip 1 Mbyte memória kezelésére volt képes. Akkoriban ez
óriási memória volt a személyi számítógépeknél, a kor
teremnyi méretû nagygépeinek némelyikén is túltett. Az IBM
mérnökei is így gondolták ezt, az elsô gépekbe mindössze 64
Kbyte írható memória került, amit késôbb 640 Kbyte-ra
lehetett bôvíteni. A maradék 384 Kbyte-ba (1 Mbyte = 1024
Kbyte), az úgynevezett felsô memóriába a BIOS, és az azóta
már kimaradt Basic ROM, valamint a videokártya memóriája
került. A még jókora maradék hely a különbözô bôvítôkártyák
részére lett félretéve.
A felsô memória kihasználtsága mára lényegesen megnôtt. Az
elsô 64 Kbyte az EGA és VGA kártyák grafikus munkaterülete,
de szöveges üzemmód esetén is szükség van rá, ha saját
karakterkészletet töltünk be, például magyar ékezetes
betûket. E terület az 0A000h szegmenscímen található. A
következô -- 0B000h szegmenscímen kezdôdô -- 32 Kbyte-os
terület az egyszínû képernyôk vezérlôkártyájának -- ez
általában Hercules -- munkaterülete. EGA és VGA esetén
szinte soha nincs kihasználva. A 0B800h szegmensen lévô 32
Kbyte-os memóriadarab a színes vezérlôk szöveges
munkaterülete, illetve a CGA kártya grafikus üzemmódbeli
memóriája is itt van. Az ezt követô 32 Kbyte-os EPROM a
0C000h szegmensen az EGA és VGA kártyák vezérlôprogramját
tartalmazza (ha sem EGA, sem VGA nincs a gépben, ez a
terület szabad). A memória tetején -- az 0F000h
szegmenscímen -- a ma már általában 64 Kbyte-os BIOS lapul.
Mint látható, EGA vagy VGA kártya esetén a felsô memória
384 Kbyte-jának fele már lakott, a maradék 192 Kbyte is két
részre (felsô memóriablokkra -- Upper Memory Block, UMB)
oszlik el: a mono vezérlô 32 Kbyte-os memóriaterületére,
valamint a 0C800h szegmensen kezdôdô 160 Kbyte-os szabad
területre. A gép kiépítettségétôl függôen ez a terület is
tovább csökkenhet: általában a hálózati kártya, valamint a
manapság egyre gyakoribb SCSI vezérlô szokott ide
beköltözni.
Számunkra van egy még fontosabb lakója e helynek: az
EMS-ablak. Mi is ez? A PC-s programok memóriaéhsége hamar
kinôtte a kezdeti 64 Kbyte-ot, majd túlnôtte a lehetséges
640-et is. A probléma megoldására az Expanded Memory
Specificationt, azaz az EMS-t eszelték ki a PC-s világ
nagyjai. Az EMS memória maximális mérete 32 Mbyte lehet, de
ebbôl a felhasználó programja egyszerre csak 64 Kbyte-ot
láthat. Ez a 64 Kbyte-os terület a felsô memóriában
elhelyezkedô EMS ablak (page frame). Az aktív 64 Kbyte
kiválasztásában az EMS-kezelô program -- Expanded Memory
Manager, EMM -- nyújt segítséget.
A 286-os, és az azt követô mikroprocesszorok már képesek
1024 Kbyte-nál nagyobb memória használatára is. Sajnos a
DOS operációs rendszert -- a régebbi programok
mûködôképességének megtartása miatt -- nem készítették fel
az 1 Mbyte-ot meghaladó memória kezelésére. Az elsô mega
után következô terület az extended memória. Ezt a területet
általában a memórialemez és a lemezcache programok tudják
jól kihasználni.
Az extended memória másik felhasználási módja hasonló az
EMS-éhez. A hagyományos -- 640 Kbyte-os -- memórián belül
lakó program részeket foglalhat le magának az extended
területbôl, és azt ki-be másolhatja a saját és az extended
memóriaterület között. Az így kezelt extended memóriát
XMS-nek (a kezelésmódot meghatározó XMS -- eXtended Memory
Specification -- szabvány nyomán) hívják, a kezelését végzô
program az XMM (eXtended Memory Manager).
Az extended memória legalsó, 64 Kbyte-os blokkja láthatóvá
tehetô a DOS számára is. Ez a tárdarab a High Memory Area
(HMA). Elsôsorban a DOS operációs rendszer magját szokták
ide áttelepíteni, így az alsó 640 Kbyte-ból majdnem 64
Kbyte-ot fel lehet szabadítani.
Mint látható, egy DOS-os program számára az extended
memória leginkább adattárolásra szolgál, itt programot
futtatni nem lehetséges, legalábbis hagyományos módon. Egy
korszerû program használhatja a teljes extended memóriát
futásra, cserébe a perifériák kezelését saját magának kell
megoldania. Hogy ne kelljen minden ilyen, úgynevezett
védett módot használó programnak saját periférakezelést
használnia, kidolgozták a DOS-t továbbra is használhatóvá
tevô rendszert, a DOS Protected Mode Interface-t, a DPMI-t.
Visszatérve a felsô memória használatához, látható, hogy
ide eredetileg csak a különbözô bôvítôkártyákon levô
memória helyezhetô be. (Az EMS is eredetileg külön kártyán
helyezkedett el, késôbb néhány 286-os gépen az alaplapra
volt integrálva.) 386-os, és az azt követô processzorokat
használó gépeken megoldható az is, hogy az extended
memóriát EMS-ként is lehessen használni, valamint az is,
hogy az felsô memória szabadon maradt részeibe memória
kerüljön.
Mielôtt az Olvasó falfehér arccal kiejtené a kezébôl e
leírást, megnyugodhat, a memóriakezelô telepítése nem
pilótavizsgás dolog! Az elôzôek megismerése a 386-os
memóriakezelô lehetséges szolgáltatásait vetíti elénk:
@V*@N költöztesse ki a DOS lehetô legnagyobb részét a
HMA-ba és a felsô memóriába;
@V*@N a felsô memóriából amit tud, telepítsen ki az
extended memóriába;
@V*@N kezelje az EMS és XMS memóriát;
@V*@N a felsô memória megmaradt részeibe tegye lehetôvé
rezidens programok betöltését;
@V*@N a DPMI-t használó programok futását ne akadályozza,
ha lehetséges, adjon maga is DPMI támogatást;
@V*@N a grafikát nem kezelô programok számára tegye
lehetôvé a nem használt grafikus videomemória
DOS-memóriaként való használatát (jó esetben 736 Kbyte DOS
memória is elérhetô így).
Nos, miután az alapokkal megvagyunk, lássuk mit tud a
termék!
@VHova jó a Netroom?@N
A Netroom elsôsorban a 386-os és fejlettebb gépek
memóriakezelését támogatja. NEAT alaplapos 286-os, és EMS
hardverrel rendelkezô XT-n, az eredeti EMM program nélkül
is kezeli az EMS-t (kis hazánkban anno rendszeresen
elfelejtették a NEAT-kezelôt a géphez adni). Használatával
talán néhány 286-os masina még megérheti a következô
naptári évet.
DOS: bármely PC, DR és MS DOS alatt mûködik a leírás
szerint, a HMA kezelését feltehetôleg csak az 5-ös
verzióktól várhatjuk el. A Novell DOS 7-essel még nincsenek
tapasztalatok, de annak amúgy is hasonló, saját
memóriakezelôje van.
@VTelepítés@N
Kétfajta Netroom létezik: az egy gépre való, és a hálózati
serverrôl is telepíthetô verzió. Természetesen az egygépes
licencû is együttmûködik a hálózati programokkal, csak
ennek a programnak az adott gépen kell lennie.
A telepítô készlet két floppyból áll: az elsôt a vásárolt
csomaggal kapjuk meg, a második, úgynevezett Supplemental
Disket akkor, miután a regisztrációs kártyát visszaküldtük
közvetlenül a Helix Software Companynek. A tapasztalat
szerint tényleg megérkezik a második lemez. A második
lemezen fôleg az elsô programjainak kibôvített változatai
találhatók: például az eredeti lemezcache program, valamint
monitoróvó (screen saver) mûködik Windows alól is, de a
Windows alatti beállítást csak a Supplemental Disken lévô
változatok teszik lehetôvé.
A programrendszer az elsô floppy SETUP programjának
lefuttatásával kerül a merevlemezre. Ha a gépben monokróm
vezérlôkártya található, vagy a kártya számára kijelölt
területet már valami másra használjuk, akkor a programot /M
kapcsolóval kell indítani. Kipakolás után a SETUP
felkínálja a STACKS.EXE telepítését. Ezt engedni kell neki,
mert a Netroom mûködése bizonytalan lesz nélküle. Ez után a
SETUP két újabb program futását kínálja fel: a memória
optimalizálását végzô CUSTOMIZE, és a rendszerinformációkat
szolgáltató DISCOVER programét. Mindkét program
(CUSTOMIZ.EXE, DISCOVER.EXE) önállóan is futtatható a
késôbbiekben, a /M kapcsoló használata ezeknél is szükséges
lehet.
@VMi lakik a számítógépben?@N
A Discover egy egyszerûsített diagnosztikai program (1.
ábra). DOS és Windows alatt az alábbi információkat
nyújtja:
@V*@N System: a gépben található hardver eszközök listája.
A lista nem teljes, csak a legfontosabb perifériákat
tartalmazza, valamint ezek fô (és nem minden) mûködési
módját sorolja fel.
@V*@N Memory: a 640 Kbyte alatti DOS memóriába, valamint a
rendelkezésre álló felsô memóriába ad betekintést.
Megmutatja ezeknek a teljes, és még szabad méretét,
valamint az itt letelepedett programok nevét, méretét (1.
ábra).
@V*@N DOS Info: az aktuális DOS beállításaival ismertet
meg: a FILES, BUFFERS, stb. értékei olvashatók itt, de a
HMA használatáról is itt kaphatunk képet (2. ábra).
@V*@N First Meg: az elsô Mbyte (DOS + felsô memória)
foglaltságának szegmensek szerinti térképe.
@V*@N RM386 Info: hasonló az elôzôhöz, a védett módú
memóriakezelô memóriahasználatába kukkant bele.
@V*@N Hard Drive: a merevlemezeken levô DOS-partíciók
méretét és kihasználtságát mutatja.
@V*@N Benchmarks: a gép, a memóriakezelô, valamint a
lemezegységek sebességét méri, illetve hasonlítja össze egy
8 MHz-es 286-ossal. Mint minden benchmark program
eredményeit, így ezét se próbáljuk összevetni egy
másikéval! Különösen igaz ez a lemezsebességre.
@V*@N EMS/XMS: a kétfajta memória kihasználtságát
ismerteti. Ne lepôdjünk meg, ha egy 4 Mbyte-tal rendelkezô
gépben két és fél mega szabad EMS, és ugyanennyi szabad XMS
memóriát látunk -- a kettô nem összeadandó! A dolog csak
azt takarja, hogy a még szabad extended terület EMS és XMS
céljára is felhasználható.
Az elôbbi dolgok természetesen mind kinyomtathatók,
valamint a CONFIG.SYS és az AUTOEXEC.BAT is módosítható egy
nagyon egyszerû szövegszerkesztô segítségével.
@VMég több memóriát!@N
A Discover lefuttatása után látható, hogy a Netroom
telepítésével még egy bittel több szabad memóriához sem
jutottunk, ezt csak a Customize segítségével érhetjük el.
Elsô futásakor a Setup elmenti az AUTOEXEC.BAT-ot, a
CONFIG.SYS-t, valamint ha Windows van a gépen, akkor a
SYSTEM.INI-t is. A file-ok a Netroom könyvtárába kerülnek,
.B4 kiterjesztéssel. A Customize futásai során az aktuális
konfigurációs file-okat .UMB kiterjesztéssel menti el, így
a rendszer Netroom elôtti állapota a .B4 file-okból
bármikor helyreállítható.
Elágazó konfigurációs file-ok esetén (például a 6-os MS DOS
AUTOEXEC.BAT-ja és CONFIG.SYS-e esetén) csak az aktuális
részt optimalizálja a Customize, ezért elágazásonként
külön-külön le kell futtatni.
A Customize három eltérô bonyolultságú optimalizálási módot
ajánl fel, ezekbôl mindenki választhat a saját kurázsija
szerint. Mindegyik eljárás kétszer újraindítja a gépet, és
több-kevesebb kérdést tesz fel. Mielôtt végignéznénk e
triumvirátust, pár szót a memória-adatokról: az ismertetés
egy 5-ös MS DOS-t használó gépre vonatkozik, a felsô
memória területén csak egy VESA BIOS-os VGA kártya osztozik
az EMS ablakkal. (Az eredeti kiosztást, majd a különbözô
optimalizáló eljárások utáni memóriatérképet a 3. ábra
mutatja.)
A legóvatosabb memórianövelô eljárást a Conservative Setup
nyújtja. Az operációs rendszer nagyobbik részét a HMA-ba
telepíti, így a DOS 640 Kbyte-jából 620 marad szabadon, ez
8-cal több az eredetinél. A szabad felsô memóriaterület 3,5
Kbyte-tal, a Netroom saját drivereinek hosszával csökken.
Az eredeti EMM386 helyett a RAM-MAN/386 (RM386.EXE) kezeli
az EMS/XMS-t, ez egyébként a Netroom magja, a többi program
korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható nélküle. A
Conservative Setup eljárás biztonságosan mûködô gépet hagy
maga után.
A második optimalizáló eljárás már sokkal gorombább az
elôzônél, a neve is erre utal; ô az Agressive Setup. Ez a
Customize alapértelmezés szerinti módszere. Látszólag
kevésbé tér el az elôzô módszertôl, mindössze a VGA
üzemmódokra kérdez rá, és teszteli azokat. A fô kérdés,
hogy szuper VGA (SVGA) módokat használó programok futnak-e
a gépen. Egy program SVGA módot használ, ha:
@V*@N szöveges üzemmódban 80 karakternél szélesebb
képernyôt használ, például 132-est;
@V*@N grafikus üzemmódban 640x480-as felbontásnál nagyobbat
használ, például 800x600-ast;
@V*@N avagy 16 színnél többet használ, kivéve a 320x200-as
felbontású, 256 színû grafikus üzemmódot.
Miután a Customize pozitív választ kapott az SVGA
problémára, elkezdi tesztelni a VGA kártyát. Mielôtt ebbe a
buzgó tevékenységébe belefogna, még vár egy percet, hogy
mindenki elolvashassa, míly világrengetô dolgot fog
mûvelni. Nos, a VGA-teszt a nagy elôkészületek után gyorsan
és hibátlanul szokott végzôdni. Ha mégis valami vízözön
elôtti grafikus kártyával találkozik össze a program, az
sem végzetes, mindössze a felsô memória felhasználható
területe lesz majd kevesebb 27 Kbyte-tal.
Az Agressive Setup lefutása -- és két reset -- után még
nagyobb szabad területtel rendelkezünk: 623,5 Kbyte-tal a
DOS, és 183 Kbyte-tal az eszközmeghajtók és a rezidens
programok számára a felsô memóriában. A felsô memóriában a
Discover szerint (3. ábra) négy program lakik: az XLOAD,
valamint a $STACKS$ a Netroom helyes mûködéséhez szükséges,
a COMMAND.COM a DOS-területrôl került át a felsô memóriába.
@VValaki babrálja a CONFIG.SYS-t!@N
A negyedik, SETCFG.COM a legérdekesebb a számunkra. Ha
megnézzük az Agressive Setup után ránkmaradt
rendszerfile-okat (4. ábra), valami igen nagy disznóságra
derül fény: az eredeti FILES=40 beállítást a Netroom
önhatalmúlag 20-ra csökkentette! A helyes érték beállítása
az AUTOEXEC.BAT ""...SETCFG.COM -F40 " végû sorában
történik meg. Miért jó ez?
Azért lenne jó, mert így a DOS-részbôl a felsô memóriába
telepíthetô át a file-munkaterület jelentôs része. A
feltételes mód -- sajnos -- szükséges; a Customize idônként
elfelejti korrektül telepíteni a SETCFG programot. A
következmények már ismerôsek: az elôzô nap még mûködô
programok a legváratlanabb dolgokat mûvelik, csak néhány
szövegszerkesztô és adatbáziskezelô program küld értelmes
hibaüzenetet a használt file-ok elérhetetlenségérôl. A
rendszer életrekeltéséhez be kell írni az AUTOEXEC.BAT-ba a
helyes @Kpath\SETCFG -Fnn@N értéket (ahol az @Knn@N a
szükséges FILES érték), és újra le kell lefuttatni az
Agressive Setupot. Az eredmény helyességérôl a Discover DOS
Info menüpontja segítségével gyôzôdhetünk meg (2. ábra).
@VBújócska a memóriában@N
Lássuk, mi van a felsô memóriában! 128 Kbyte kell a
VGA-nak, 64-64 Kbyte az EMS ablaknak és a BIOS-nak, plusz a
maradék 183 Kbyte: mindez jóval több mint a felsô memória
384 Kbyte-ja! Hogy is van ez?
A Netroom lehetôvé teszi, hogy a VGA vezérlôprogramját,
valamint a rendszer BIOS-t áttelepítsük a felsô memóriából
az extended területre. A felsô memória szabad területéhez
hozzáadódik a felszabaduló hely. Mivel az XMS-be került
BIOS-ok elérhetetlenek a DOS számára, szükséges, hogy
valamilyen kapcsolattartó felület maradjon köztük: ezek a
Netroom Syscloak és Vidcloak programjai (4. ábra). A
koncepció tehát adott: ha egy program túl sok helyet foglal
el a DOS memóriában, csak ki kell telepíteni az extendedbe,
a helyén csak egy egy-két Kbyte-nyi kapcsolódó részt kell
hagyni. A Netroom ezt az eljárást cloakingnak, azaz
leplezésnek (álcázásnak) hívja. (A módszernek még az angol
nyelvterületen sincs elfogadott neve, a QEMM
memóriamenedzser ugyanezt stealth, azaz lopakodó
technikának nevezi.)
@VÅlcázott problémák@N
Mint látható, ez a technika igen nagy -- memóriában mérhetô
-- elônnyel jár, de sajnos sok problémával is. A bajok fô
okai a különbözô BIOS táblázatok. A Netroom a gép eredeti
BIOS-a helyett a sajátját telepíti az extended memóriába.
Mivel az eredeti EPROM tartalma a lehetô legjobban
illeszkedik az alaplaphoz, az új BIOS ettôl eltérô
táblázatai kisebb-nagyobb galibákat okozhatnak. Szerencsére
a Syscloak program megfelelô felparaméterezésével elérhetô
a kellô táblázatok áttöltése az új BIOS-ba.
A video BIOS álcázása még nagyobb problémákkal is járhat. A
Vidcloak program Tseng Labs ET3000-es vagy ET4000-es
videokártya létezését tételezi fel, ha nem ilyennel
rendelkezünk, akkor a NOTSENG kapcsolót illik használni. A
táblázatokkal itt még több probléma lehet. Míg a
rendszer-BIOS táblázatainak többségét külsô program nem
érheti el, addig a videóéban sok grafikus program
elôszeretettel turkál. Ha egy grafikus program furcsa
dolgokat produkál, valószínûleg nem találta meg a kellô
táblázatot. A gyógyír a Vidcloak program TABLES kapcsolója.
Használatakor 6,5 Kbyte-tal csökken a szabad felsô
memóriaterület (de még így is csak 12 Kbyte-ot foglal el a
video-BIOS az eredeti 32-vel szemben).
@VKapcsolgassunk!@N
A Customize eddig még be nem mutatott harmadik módja a
Custom Setup. Mûködése megegyezik az agresszív
változatéval, de lehetôséget ad a már emlegetett
kapcsolóbeállítások elvégzésére is (5. ábra). Ha egy
program furcsa dolgokat tesz, meg kell keresni a megfelelô
beállítást. A dokumentáció több oldalon át taglalja a
különféle renitenskedô programok és vezérlôkártyák
Netroommal való összebékítésének módozatait.
Ha a gépünk színes videovezérlôvel rendelkezik, akkor
érdemes a hiányzó monokróm vezérlô (MDA, Hercules)
területét felszabadítani, így újabb 32 Kbyte szabad felsô
memóriához juthatunk. Ezt a @KCreate High-DOS...@N menüpont
YES-be kapcsolásával érhetjük el (5. ábra).
@VRejtôzködô rezidensek@N
Az Olvasóban talán felmerül, milyen jó is lenne, ha saját
rezidens programjainak nagyobbik felét is ki tudná
lakoltatni az alsó 1 Mbyte-ból az álcázási technika
segítségével... Nos, a már létezô rezidens programok
képtelenek az extended memóriában tevékenykedni. Az új
fejlesztésekhez a Supplemental Disken találhatnak
segítséget a 386-os assembler ismerôi. A Netroom lemezeken
találhatunk néhány már kész, úgynevezett Cloaked Utilityt:
DPMI.EXE: néhány program határozottan felgyorsul, ha
használhatja a már rezidens DPMI interface-t, és nem kell a
sajátját a merevlemezrôl töltögetnie. A program látható
mérete 5 Kbyte.
CACHECLK.EXE: egyszerû lemezcache program. Csak a
merevlemezeken használható, az egyes lemezek cache-elése
külön-külön nem paraméterezhetô, csak együtt. îrási cache
használata nélkül 3 Kbyte a látható mérete.
DRIVECLK.EXE: memórialemez program (device driver). A
DOS-területbôl 176 byte-ot (!) használ el. Használata elôtt
mindenképp növeljük meg a CONFIG.SYS LASTDRIVE értékét!
SAVERCLK.EXE: DOS és Windows alatt is mûködô képernyôkímélô
program (screen saver). Többfajta ötletes, de egyszerû
animáció közül választhatunk. A 6. ábrán a manapság
pusztító dinoszaurusz-láz fertôzöttjeinek szánt Jurassic
Trio látható. A Supplemental Disk segítségével újabb
modulok is írhatók. Érdekesség, hogy a program DOS alatt is
multitaskingban dolgozik, például miközben floppyformázás
folyik, a különbözô höntyömpöntyömök vígan bohóckodnak a
képernyôn. A dolog szépséghibája, hogy a program összevész
az SVGA grafikával, és néhány, a billentyûzetet önállóan
kezelô játékkal. Szerencsére menet közben ki- és
bekapcsolható a mûködése. A program látszólagos mérete 1800
byte.
SCRNCLK.EXE: a szöveges kiírások sebességét 20-szorosára
gyorsító program. A grafikus üzemmódokat nem gyorsítja. A
gép sebességét cserébe pár százalékkal csökkenti (így a
kiírások sebessége még gyorsabbnak tûnik). Ez a program 896
byte-ot mutat meg magából.
Vírus- és bolondvédelem: nem önálló program, a funkciók a
már ismert Syscloak paraméterezésével érhetôk el.
Megakadályozható a partíciós tábla és a boot szektor írása,
a merevlemez véletlen formázása és a FAT-tábla illetéktelen
babrálása -- a dokumentáció szerint. Szerintem nem! A
Norton Utilities egyes tagjai beakadhatnak a Netroom
szakadt hálójába, ám a PCTools (PCShell) belsô lemezeditora
például díszlépésben megy el mellette.
@VMi van még a csomagban?@N
A már emlegetett fôbb programokkal együtt egy csokorra való
egyéb utilityt is kapunk, lássuk mik is ezek:
XLOAD: a rezidens programokat tölthetjük a felsô memóriába
a segítségével. A device drivereket az XLOAD.SYS, míg a
.COM és .EXE file-okat az XLOAD.EXE telepíti a felsô
memóriába. A Customize is e program segítségével pakolja
fel a rezidenseket a felsô memóriába (4. ábra). Ha nem
kívánjuk a Customize-t minden egyes új rezidens program
kipróbálásakor lefuttatni, magunknak kell a megfelelô XLOAD
parancsokat a konfigurációs file-okba beírnunk:
@KXLOAD.EXE (vagy SYS) /Sszegmens /Mhelyigény programnév@N
@Kparaméterek...@N. A ""helyigény" a program indításakori
helyszükséglete, ezt elôzetesen az @KXLOAD.EXE /D program@N
@Kparaméterek...@N futtatásával kaphatjuk meg. A ""szegmens"
annak a felsô memóriahelynek a kezdôcíme, ahova a leendô
rezidens programunkat be kívánjuk gyömöszölni. Az
installált program már -- várhatóan -- kevesebb helyet fog
véglegesen elfoglalni a /Mxxxx értéknél. A szabad felsô
memóriablokk (UMB) címét a Discover Memory menüpontja
segítségével deríthetjük ki. A 1. ábra két felhasználható
UMB részt mutat; az elsô a C352-es szegmensen kezdôdik, és
43,2 Kbyte szabad helyet tartalmaz.
DEVLOAD.COM: device drivereket a CONFIG.SYS megkerülésével,
közvetlenül a parancssorból telepíthetünk. Az így indított
eszközmeghajtó 800 byte-tal nagyobb helyet foglal el a
hagyományosan telepítettnél.
SETCFG.COM: a már emlegetett FILES mellett a BUFFERS és
FCBS értékeket is megnövelhetjük menet közben a /Fnn, /Bnn
és Xnn,nn paraméterek használatával.
LDFIX.COM: a DOS LOADFIX parancsának Netroomhoz idomított
verziója.
DOSUMB.COM, HMALOAD.EXE, HMAON.COM és NETHMA.EXE: a HMA-t
alapbeállításban a DOS foglalja el a Netroom használatakor.
Ha ide valami mást -- általában hálózati drivereket --
kívánunk telepíteni, akkor e programok segítségével lehet
az adott programot a HMA-ba telepíteni, illetve a DOS-t a
felsô memóriába pakolni.
STRETCH.EXE: a szabad DOS-területet monokróm videovezérlô
esetén 96 Kbyte-tal, színes használatakor 64 Kbyte-tal, 688
Kbyte-ra növeli meg. Használata közben az EGA és VGA
grafika nem megengedett, ilyenkor a Windows sem mûködik. A
rezidens program mûködése ki- és bekapcsolható menet
közben. Monokróm kártya használatakor, vagy a vezérlô
memóriaterületének -- már említett -- hasznosításakor a /N
kapcsoló használata kötelezô. Az EGA/VGA grafikus üzemmódra
kapcsolást a Stretch program érzékeli, az e funkciót
kezdeményezô program futását megszakítja. A szöveges
üzemmódban grafikus egérkurzort használó programok (Norton
Utilities, PCShell, stb.) tevékenységét nem mindig
érzékeli, ezért jobb a grafikus egérkezelést megtiltani e
programok számára.
NETSWAP4.EXE: a Netroom nagyágyúja, gép a gépben. A 386-os
processzoroktól felfelé lehetséges, hogy egy gépen több, 1
Mbyte-ot meg nem haladó, egymástól független program is
fusson párhuzamosan. A Windows és a Novell DOS 7 ki is
használja ezt a multitask lehetôséget. A Netroom a maga
VM-jét (Virtual Machine) újabb rezidens programok
tárolására használja fel. A VM maximális mérete 576 Kbyte
lehet. Egy gépen egyszerre csak egy multitask operációs
rendszer futhat, ezért a Windows és a Netswap4 használata
kölcsönösen kizárja a másikét. A VM használatba vétele a
gép mûködésének -- fôleg megszakítás-rendszerének -- magas
szintû ismeretét kívánja meg, ezért a VM telepítése fôleg
az igen nagy memóriaigényû multiprotokoll-hálózatoknál
""kifizetôdô". A Netswap4-hez adott utilityk is a hálózati
rendszergazdák számára készültek.
@VMegéri a munkát?@N
A memóriakezelôk telepítése -- mint azt bemutattam -- sok
bíbelôdéssel járó feladat. Ha nem boldogulunk vele, bátran
kérjünk segítséget egy hozzáértôtôl, megéri! A még mindig
kétkedôk számára a 7. ábrán saját gépem memóriatérképe
látható. A Netroom megéri az árát! (11|000 Ft, + a fránya
áfa). A megvásárlás mellett így utólag egy fontos érv,
amire az Olvasó is biztosan rájött már: egy korszerû
memóriakezelôt nem lehet a dokumentáció -- esetünkben ez
130 oldal -- nélkül üzembiztosan használni.
@KBata László@N
@<9404\ABRA1.GIF>a Discover Memory Infója@N
@<9404\ABRA2.GIF>a Discover DOS Infója@N
@<9404\ABRA5.GIF>a Custom Setup menüje@N
@<9404\ABRA6.GIF>a monitoróvó Jurassic Triója@N
@<9404\CACHE.GIF>A lemezcache windowsos kezelési felülete@N
@<9404\SAVER.GIF>A monitoróvó windowsos kezelési felülete@N
@<9404\SETUP.GIF>A SETUP bejelentkezô képernyôje@N
@<9404\CLOAK.GIF>A Cloaked Utilityk menüje a Setupban@N
@<9404\RM386.GIF>A Discover RM386 Infója@N